A játék szerepe az életünkben

Játszani kell. Nemcsak gyermekként, hanem felnőtt korban is. Hozzátartozik az életünkhöz, születésünktől a halálunkig. A játék által tanulunk, fejlődünk, megéljük az érzelmek széles skáláját. A gyermekkorunk legszebb emlékei is játékokhoz kötődnek.

A kicsiknek játékok sokaságára van szüksége ahhoz, hogy minél több olyan inger érje őket, ami kedvező hatást gyakorol a testi-lelki-szellemi fejlődésükre. Ennek hiányában a képességek és készségek fejlődése zavart szenvedhet, ezt pedig egyetlen szülő sem szeretné – te sem.

A játék alapvető, aktív tevékenység

A játék semmi mással nem pótolható a gyermeked életében, egy olyan tevékenység és megnyilvánulási forma, amely alapvető tényezője lesz a fejlődésének. Hogy mi-mindent ad a játék a gyerekeknek?

A játék funkciója szerteágazó:

• szolgálja a gyerekek testi fejlődését
• elősegíti a mozgás fejlődését: koordinálódnak a motoros funkciók
• támogatja az érzelmi, értelmi, szociális és akarati fejlődést
• általa jól nyomon követhető a személyiség fejlődése
• csökkenti a szorongást és a feszültséget
• erős érzelmi töltés ad
• örömet okoz
• fejleszti a képzeletet, fantáziát, gondolkodást,
• javítja az érzékelés, észlelés differenciált alakulását
• segít a gyerekek problémamegoldó képességének fejlődésében
• a gyermekek közötti kapcsolatteremtő képesség javításával a szociális készségek kialakulását is támogatja
• megmutatja és megtanítja a közösségi magatartás formáit

A játék érdek nélkül végzett tevékenység

Játék során a gyerekek megvalósíthatják a vágyaikat, törekvéseiket – ezáltal kapcsolatba kerülve a valósággal, átélhetik a felnőttek számára természetes, de az ő számára még megvalósíthatatlan cselekvéseket.

A játék a fejlesztés legkézenfekvőbb módszere, ami szubjektív formában tükrözi az objektív valóságot a gyermeki személyiségen keresztül. A gyerekek a játék által szereznek ismereteket, használhatja a kreativitását és a képzeletét.

Emiatt a játék tárgya és témája bármi lehet és nem függ annak a kognitív, a motoros, vagy a szociális feltételeitől. A játék személyiségfejlesztő hatása szinte határtalan. Jól példázza ezt az az eset, amikor a kicsi sokkal jobban szeretett játszani a hiper-szuper baba (vagy kisautó) dobozával, mint magával a játékkal.

A játéknak minden életkorban más jelentősége van

A játékok közös ismertetőjegye, hogy örömet szereznek a gyermeknek, hiszen azt felszabadult tevékenységként végzik. Hogy mi az örömforrás a gyermek fejlődésével arányosan, életkoronként változik: 1-2 éves korban még a testi funkciók gyakorlása, 2-3 éveseknél már a ritmikus beszéd, lépegetés ismételgetése jelent pozitív élményt, 3-4 éves korban a vágyott szituáció megteremtése jelent örömet és megnyugvást.

1-2 évesen a gyermek ismerkedik önmagával és közvetlen környezetével. Ehhez a gyakorló, funkciós, érzékszervi-mozgásos, kísérletező játékok a legalkalmasabbak. Két éves kortól szimbolikus játékokban folytatódik a fejlődés – a kicsi képes eltávolodni a konkrét cselekvéstől, megeleveníti a világot a saját képzeletével.

Ez a tevékenység eleinte utánzás jellegű: a kicsi önkéntelenül utánozni fogja a hanghordozásodat, a mozdulataidat, majd kis idő elteltével már tetszése szerint válogat belőlük. Ezzel együtt jelenik meg megjelenik a kötődéses mintakövetés, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy akihez a gyermek érzelmileg ragaszkodik, annak a kedvéért hajlandó megtanulni a szabályokat is, ezek pedig beépülnek a személyiségébe.

Az óvodás kor végét, a kisiskolás kor kezdetét az jelenti, amikor ezek a szimbólumok lassan közeledni fognak a valósághoz. A gyermek átlép a szabályjátékok világába.

Fotók: pixabay.com

---

A következő részben: A játék tulajdonságai