A játék tulajdonságai
Az óvodáskorú gyerekek személyiségfejlődésében a legmeghatározóbb eszköz a játéktevékenység. A játék lényegében sajátos módja a valóság tükrözésének, ennek során éli át azokat a szerepeket és élményeket, amit a valóságban megtapasztalt. A játékban bármi lehetséges.
A játék fejleszti az interperszonális kapcsolatokat
Ha a gyerekek között jól sikerül a közös játék, akkor a játszótársak újra és újra keresni fogják egymás társaságát. Ez pedig nagyon hasznos, hiszen játék közben aktívan fejlődnek az interperszonális kapcsolataik, egyre jobban kiteljesedik a kortársakkal való társas háló. A játék élmélmények szinte összekovácsolják őket, együttműködnek, beszélgetnek, barátkoznak egymással.
A játék tulajdonságai
A játék pontos körülírása és meghatározása olyan nehéz feladat, hogy jelenleg sincs olyan meghatározás, ami mindenki által elfogadott. Viszont vannak közös pontok az egyes elméletekben is.
A gyerekek:
- számára bármilyen tevékenység lehet játék, azaz bármely élménye válhat játék kiindulásává,
- a játék örömet szerző tevékenység,
- játéktudata is kialakul bizonyos életkor után
- a játék során hasonmásokat, képzeletbeli játszótársakat teremtenek
- átveszik azok szerepét, akiktől függenek, akik hatással vannak rájuk: szülők, felnőttek
- a szerepeket beépítik a viselkedésükbe
- aktívan részt vesznek a cselekvésben
- álmodozása, a képzeletük, a gondolatokkal való játszásként foghatóak fel
- számára maga a cselekvés, az elképzelés okoz örömet
- játéka belsőleg motivált viselkedés, spontán és önkéntes, maguk határozzák meg, hogy mivel és mit szeretnének csinálni
- tárgyakat akárminek használhatja – „úgy tesz mintha” viselkedés jellemző
- játéka összefügg más készségekkel és képességekkel (gondolkodás, beszéd, társas kapcsolatok, problémamegoldás, kreativitás).
- játékosan tanulnak meg a tárgyakkal bánni, játékon keresztül ismerik meg a világot
- a külső ingereket játékosan dolgozzák fel
- az egyes gyermekek játéka teljesen különböző lehet, mivel fejlődésük üteme, tapasztalataik és tudásuk is különböző.
A játék a gyerekek megismerésének is és fejlesztésének eszköze
A játék ugyanis fejleszti:
- a gondolkodást
- az ismeretek rendszerezését
- segíti a szimbólumalkotás képességét
- a problémamegoldó képességet
- a képzeletet
- az ok-okozat és rész-egész viszony megismerését
- a társas együttélés szabályainak megismerését
A gyerekek játékának szintén jellemzője a játék komolysága is, hiszen olyan mélyen élik át a játékot, hogy szinte azonosulnak az abban előforduló szabályokkal és szerepekkel. Ráadásul ezt a komolyságot a kívülállóktól is elvárja.
Jellemző vonás a játéktevékenységekben az utánzás, aminek a tárgya, az intenzitása és a jelentősége koronként változik. Az utánzás lehet szándékos és spontán. Utánzással sajátítják el a beszédet, a különböző viselkedésformákat, az eszközök használatát, bővíti a valóságról szerzett tapasztalatokat.
A játéktevékenység fokozatosan tanulás-élménnyé válik
Eleinte a játék csak tapasztalatszerzés, később a gyerekek szándékosan lépnek ki a játékból azért, hogy az adott játékkal kapcsolatba hozható, a kíváncsiságát kielégítő tanulás élményre tegyenek szert, ami folyamatosan gazdagítani fogja az eredeti játéktevékenységet is. A játék és tanulás kapcsolata igen bonyolult, függ az életkortól, a játékfajtáktól, a gyerekek szükségletekről. A játék ugyanis olyan meghitt, kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó, bizalmas légkört teremt, amivel a szeretet szükségletét lehet kielégíteni.
Fotók: pixabay.com
A következő részben: Óvodáskori játékfajták
Szólj hozzá!