Óvodáskori játékfajták
A játék jelentőségével mindannyian tisztában vagyunk, hiszen a fejlődés-fejlesztés biztosítéka. Ehhez számos játékfajták állnak rendelkezésre. Óvodáskorban a tanulás legmeghatározóbb színtere, még akkor is, ha kezdetben még látszólag haszontalannak is tűnik a gyerekek tevékenysége. Számos képesség fejlődik általa: a verbális-, a mozgásos-, az értelmi-, a megfigyelő-, a szociális képességek mellett nő a tájékozottsági szint, a feladattudat, a kitartás, a türelem, az emlékezet.
Miről vall a gyerekek játéka?
A játéknak szerepe van a társas kapcsolatok alakulásában – az együttműködésben, szocializációban. A játék segít a viselkedési formák elsajátításában,a helyes magatartás gyakorlásában,a szabályok tudatosításában.
Vall arról, hogy a gyerekek:
- jelenleg milyennek is látják a világot, illetve arról is, hogy milyennek szeretnék látni azt
- miként élik át helyzetüket, kapcsolataikat a felnőttek és a gyermekek világában
- milyen problémáik vannak, kitől, mitől félnek
Lehetőséget biztosít arra, hogy legyőzzék a félelmeiket, megbírkozzanak az érzelmeikkel, kitöltsék az agressziójukat, feldolgozzák az élményeiket.
A játékban bármi lehetséges: óvodáskori játékfajták
Különböző stádiumok vannak a gyerekek óvodai játékában annak függvényében, hogy abban milyen minőségben vesznek részt. Ez indul a magányos nézelődéstől és tart egészen a szervezett, közös játékig. A fejlődési fokokkal párhuzamosan alakulnak az egyes játékfajták is: a gyakorló játéktól a szerepjátékon át a szabályjátékok világáig.
Gyakorlójáték (érzékszervi-mozgásos, vagy funkciós játék)
A 2-4 éves kor jellemző játék típusa, amit a gyerekek jellemzően egyedül játszanak. A játék célja a mozgás és a funkció öröme. Ilyen:
- a tevékenység öröméért gyöngyöket fűz fel
- kockákat épít egymásra
- autót, vonatot tologat,
- tornyot épít,
- homokozik, kavicsokat pakol,
- mozgást ismételget,
Ennek során fejlődik a kézügyessége, figyelme, a környezetéről tapasztalatokat szerez. A játék – bár látszólag nincs haszna, de alapot teremt minden későbbi tevékenységhez.
Szerepjáték
A gyerekek eljátszhatják a valós életben látott szerepeket – azokat, amit gyermekként nem tehetnek meg, azt a játék során a felnőtt bőrébe bújva kipróbálhatják. Kiváló szorongásoldó, feszültségcsökkentő hatása van, hiszen az élmények játékban való újraélése oldhatja a szorongásokat. A legsokoldalúbb játéknak tekinthető hiszen bárkivé változhatnak, mindent lehet, bármi megtörténhet. Tartalmilag rengeteg téma közül válogathatnak a játék során: eleinte a játékeszközök és az azokkal való cselekvések kapnak nagyobb figyelmet.
A gyerekek nagyon szeretik a felnőttek dolgaihoz hasonlító játékeszközöket: babakonyha, orvosi táska, kis vasaló. Később fontossá válnak a szerepek is a számukra – egymás között be is osztják, hogy ki lesz az orvos, a beteg, vagy a mentős.
Szabályjáték
5 éves kor körül az elsődleges szerepet a szabályjátékok veszik át. Azért ekkor, mert ilyenkor már a gyerekek képesek arra, hogy késleltetni tudják a cselekvési és mozgás vágyukat, képesek konkrét fogalmi gondolkodásra, ami a szabály megértésének az alapja. A szabályjáték jellegzetessége, hogy a játszásához elengedhetetlenül szükséges a szabálytudat, ez egyben az iskolaérettség fontos feltétele is.
Léteznek értelemfejlesztő szabályjátékok ( pl: társasjátékok, barchoba) és mozgásos szabályjátékok is, pl: fogócska, bújócska, stb. A kisebbek általában szívesen játszanak társasjátékokat, a nagyobbak pedig kipróbálják magukat a versenyezésben is.
A játék óvodáskorban a tanulás legmeghatározóbb színtere – nekünk felnőtteknek kell megteremtenünk minden feltételt ahhoz, hogy a hatásai maradéktalanul érvényesülni tudjanak. Az inger gazdag környezet, a figyelem mindig megtérül a gyermekek képességeinek fejlődésében.
Fotók: pixabay.com
A következő részben: Az óvodás ábrázoló tevékenysége
Szólj hozzá!